Még gyerekkoromban jártunk itt családdal. A tesóim kajakoztak, versenyük volt Szentendrén. A következő emlékeim már a középsulis évekhez kapcsolódnak. Jó társaságban jó kirándulások, csavargások a szűk utcákon, lángosozás, fagyizás... És a két gitáros srác valamelyik utcácskában. Mennyit énekelgettünk velük! De rég volt!
Most nem kapkodtuk el az ébresztést, nehogy megint ott kelljen ácsorognunk a kajálda előtt. (Ugyanebben a hotelban kezdtünk, itt aludtunk, reggeliztünk a kirándulás legelején is. A második reggelinknél várni kellett.) Inkább kicsit később mentünk enni, de így már szinte teljesen üres volt az étkezde, tele voltak a tálak is.
Igyekeztünk megelőzni a tömeget, korán kelni, gyorsan enni, hosszúba öltözni, aztán menni. A Nagy meteora volt a célunk. Persze, hosszú sorok kanyarogtak már az utakon is, parkoló szinte nincs is, csak az út szélén állnak az autók. Szerencsénk volt, egészen közel is találtunk helyet, még így is leizzadtunk, mire megmásztuk a sok lépcsőt.
Hát, ahhoz képest, hogy ez a szoba warmly decorated volt, és tényleg elég jól is nézett ki, baromi rosszul aludtunk... Nagy előny, ha a szobánk a kajálda alatt van, mert minden egyes széktologatás tuti ébresztő! :)
Még egy utolsót reggeliztünk a kényelmes kéróban, összepakoltunk, és azon törtük a fejünket, mi lesz, ha nem lesznek itt most sem a háziak, hogyan fogunk mi fizetni. De amikor mentünk le a kocsihoz, minden gond megoldódott, ott ült a bácsi a lugasban. Természetesen tudták, hogy ma megyünk el, így megvárta, míg elindulunk...
Ma kipihentük a tegnapi pörgést, sokáig aludtunk, későn reggeliztünk, aztán elindultunk észak felé. Fiskardoról olvastuk, hogy milyen kedves kis város, meg akartuk nézni. Útközben megálltunk egy péknél, finomakat sütnek, útravalónak pont jók a péksütiik.
A ma reggel igazán durván kezdődött, most hatkor keltünk, hogy elérjük a kompot. 8-ra volt jegyünk, de azt még át is kellett venni, és semmit nem tudtunk az útról, a helyről, szóval nem akartunk kockáztatni. Apa nyomta ezerrel, így a GPS által másfél órásra kalkulált utat megtettük alig 1 óra alatt. Reggel még nem is volt forgalom sem, meg ezek az utak nem is voltak annyira szűkek, kanyargósak, itt lehetett menni.
