Japán összefoglaló

Japán annyira más volt... volt sok meglepetés, volt sok dolog, ami tetszett, volt, amire rácáfoltak (az előzetesen összeszedett információkra), volt, ami nem jött be annyira.

15-16. nap: utazás haza

Annyira hajnalban ébredtem, hogy már valamikor 2 körül fent voltam. Azért bíztam benne, hogy még el tudok aludni újra, de amikor 4 - fél 5 körül raktam le a telefonomat, rájöttem, hogy már hamarosan csörög is a vekker, kár erőlködni.

14. nap: Osaka

Ma reggel már csak szép kényelmesen tervezgettük, hogy hol kezdjük a napot, nem tudtuk, mire számíthatunk így, hogy ma ünnepnap van. Azon kívül, hogy itt az állomás felé  található óvodában és iskolában csend volt, a Day care ki sem nyitott, semmi mást nem vettünk észre.

13. nap: vásárlás

Holnap itt a Kultúra napja lesz, több helyen jelzi a google, hogy a nyitvatartás eltérhet a szokásostól, úgyhogy inkább ma mentünk boltokba, holnapra hagyunk még pár múzeumot.

12. nap: Nara

Ez a szálloda nem a reggelijéről lesz emlékezetes, nem túl jó a kínálat. Persze ezt előre nem tudtuk, ezt csak a saját bőrünkön tapasztaljuk. Szedtünk azért össze pár dolgot, nem maradtunk éhesek, úgyhogy indulhattunk Narába.

11. nap: Osaka

Utolsó szállodánk következik, irány Osaka.
Hirosimában a jól bevált villamossal mentünk ki az állomásra, ahol azért egy kicsit megtorpantunk. Itt nem találtunk külön shinkanzen-pénztárakat, a JR-hoz kellett menni. Míg a sorban tekeregtünk, jött egy egyenruhás hölgy (ruháján „English“ felirattal), megkérdezte, van-e JR-passzunk, csak odaútra kérünk-e jegyet, hányat. Mindent felírt egy cetlire, azt ideadta. Egyébként a cetlire is angolul írt, ha tehát a pénztáros nem beszélne angolul, akkor úgyis hiába adnánk neki oda ezt a fecnit. Ha meg beszél, akkor meg minek kérdezi meg ez a csaj előre az összes kérdést?

10. nap: Hirosima és Miyajima-sziget

Ma reggel egészen széles választékkal találkoztunk a reggelizőben, viszont egy kicsit minden fogyóban volt már, nem tudom, mi jutott még az utánunk jövőknek.

9. nap: Hirosima

Ma a reggelinél találkoztunk magyarokkal, pedig igazán pici szállodában voltunk (és ahhoz képest, hogy Excellent a neve, nem volt egy nagy szám). 

8. nap: Kiotó

A ma reggelünk egy kicsit korán kezdődött. Először csak felébredtem a páromra, aztán rájöttem, hogy amúgy elnéztem az órát és nem 3/4 7 van, még csak 3/4 6. Mire újra aludni próbáltam volna, addigra megszólalt a karkötőm. Ez a vacak minden frissítéskor betesz egy riasztást, alig, hogy elaludtam volna, fel is ébresztett. Szóval frissen és üdén indultunk reggelizni. 😀

7. nap: Kiotó

A reggelinél kiderült, hogy annyira mégsincs rendben ez a szálloda. Kenyér, vajjal, vagy lekvárral, poharas leves, meg itókák. Már amikor éppen működik a gép, mert többeket is láttunk csalódottan elmenni a reggelizőtől, még a levest sem tudták felönteni forró vízzel, ráadásul a recepción is hiába nyomták a csengőt. 

6. nap: Kiotó

 A reggelinket még a nagoyai szállodában fogyasztottuk el. A 13-ra elég sokára ért fel a lift, úgyhogy nem nagyon variáltunk, beléptünk a már amúgy is elég zsúfolt liftbe. Meglepetésre pár emelettel lejjebb még egy apuka szintén beszállt a két lányával. Aztán megszólalt magyarul. 😊

5. nap: Nagoya

Ma sem volt túl sok változás a reggeliben, de ebben a hotelben már úgysem lesz több. 😊  Azután szedtük motyónkat és indultunk tovább. Picit megtorpantunk a recepción, mi még talán sehol nem csekkoltunk ki gépen.

4. nap: Narita és még egy kis Tokió

A reggeli a szokásos, egy-egy apróság tér el csak az előző napitól. Ma pl volt kukoricaleves (ez nem pont olyan volt, mint a tegnapi automatás, ez csak lé volt).

3. nap: Tokió

Ettől a naptól eléggé tartottam, nem sokat aludtam az éjjel. Tegnap már simán bírtuk estig, azt reméltem, hogy meg is volt a jetlag, de sajna nem. Ennek ellenére rendben volt a nap, ma is bírtuk estig, már csak éjjel kellene aludni. 😊

2. nap: Tokió

 Este már elég fáradtak voltunk, elég hamar kidőltünk.. Hajnal kettőkor bezzeg mindketten felébredtünk. Kicsit féltem is tőle, hogy így hogy fogjuk majd bírni a napot, aztán szerencsére újra elaludtunk és már itteni reggel szerint ébredtünk csak. 

Úton Japánba

Idén szép kerek évfordulót ünneplünk (majdnem egész évben :)). Több úti cél is felmerült, aztán a körülmények mérlegelése után úgy döntöttünk, hogy most megyünk el Japánba. Még csak február volt, amikor én már egyeztettem a munkahelyen, hogy el fognak tudni engedni az őszi szünet + 1 hétben. Volt időnk bőven a készülődésre. Egy-egy keresős-kutatós napot több hét szünet követett mindig, úgyhogy amiket egyszer már elolvastunk, elmentettünk, azokra a következő ilyen ráérős héten már pont nem nagyon emlékeztünk. Legalább mindig volt bőven újdonság.