Utolsó nap és a hazaút

19. nap: Le Luc Le Cannet des Maures

Lustizós reggel után Marseille másik végébe mentünk egy utolsó vásárlásra, onnan pedig a tengerparton keresztül indultunk fel a hegyre a katedrális felé. Ezekben az óvárosokban mindenütt a totál keskeny kis utcákban csavarogtunk, sokszor az autóval is. Ami hangulatos, de néha úgy tűnt, hogy el sem fogunk férni – azzal végül nem volt gondunk, de amikor ilyen dimbes-dombos is volt a környék, akkor előfordult, hogy a vonóhorog kicsit meg lett csiszolva.

Vissza Franciaországba

17. nap: Montserrat, Marseille

Szerencsére reggel megint gyorsak voltunk (nagy örömünkre a garázsért nem kellett külön fizetni), jókor értünk oda Montserratba. Itt nem hajtottunk be a parkolóba, inkább sétáltunk egy hatalmasat. Siklóval felmentünk a hegyre, ott megint sétáltunk egy kicsit, megnéztünk egy remetelakot (S. Joanét). Érdekesen csinálták a spanyolok, itt nem adtak nagycsaládos jegyet, itt valami spéci igazolványt kértek volna. (Úgyhogy simán lehet, hogy a Pradoban is így jártunk volna)

15-16. nap: Barcelona

Szállásunk a Montjuїc közelében van, itt kezdtük a városnézést. Először az olimpiai stadion mellett parkoltunk le, körüljártuk, belestünk, aztán mentünk közelebb a libegőhöz. Egy kicsit szenvedtünk a jegyautomatával, az én kártyámat nem szerette, csak az apáét, aztán már libegtünk is fel a hegyre.

12-13-14. nap: Valencia

Gyors csomagolás után ismét úton voltunk, a tengerpart a cél. Bár nem autópályát terveztünk, azért szinte végig azon vezet az út, igaz, ez ingyen van - viszont ez talán kevésbé látványos, mint a nem autópályás utak. A városok körül kicsit nagyobb a tömeg, de még így is elég jól lehetett haladni. Csak egy ebéd erejéig álltunk meg, sajnos itt Spanyolo-ban kevesebb pados parkolót találtunk, cserébe több árnyékolósat, szóval legalább nem égünk le a déli órákban sem.

11. nap: Madrid

Ma lazsálósan indítottuk a napot, mivel úgysem nyitnak korán a spanyolok. Rengeteget keringtünk a Prado körül, mire parkolót találtunk, megint megnéztünk pár kisutcát. Hiába lett frissítve a gps, így is vannak eltérések a térkép és a valóság között, na meg a tetőbox sem könnyíti meg a helyzetet. A legtöbb mélygarázsnál 1,9 m a korlát.

9-10. nap: Madrid

Reggel a szokásos borongós időben indultunk... Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk autópályára, háromnegyed órával lenne rövidebb, km-ben viszont hosszabb, nem éri meg, utazgathatunk egész nap. 

Gyönyörű utakon hajtottunk keresztül.

7-8. nap: Bordeaux

Már megint egy „könnyes búcsú”, ezúttal Györgyiéktől. 

Innen már dél felé folytattuk utunkat. Bekanyarodtunk Nantesbe, ahol megkerestük a Les Machines-t, aztán újabb maratoni autózás következett Bordeaux-ig (nem autópályán). 

6. nap: Mont St Michel, La Pointe du Grouin, Rennes

Még reggel is sikerült folytatni a csevegést, mielőtt elindult a család a munkába, mi is felkeltünk, gyerekek is megjöttek a szomszédból. Mosás, kommunikáció a takarítónővel (összejött!), szendvicsgyártás, aztán indulás…

5. nap: Utah Beach

Szakadó esőben indultunk reggel Orleansból, már annak is nagyon örültünk, ha lassabb fokozatra lehetett kapcsolni az ablaktörlőt, és közben azon szörnyülködtünk, hogy már mindössze 12 °C-ot mutat a hőmérő a kocsiban. Ahogy haladtunk nyugat felé, úgy lett egyre jobb idő. Nagyon szép kisvárosokon mentünk keresztül, amikor már lejöttünk az autópályáról (húh, ez egy jó drága szakasz volt!) Egyszer csak egy benzinkutat kerestünk, hát, olyan utakon vitt a gps… ez volt az igazi vidék. Keskeny út, körben mindenféle gazdaságok, autó meg egy szál se. 

4. nap: Versailles, Orleans

Reggel összepakolásztunk és elhagytuk első szállásunkat. Versailles-ig elég nyugis volt az út a hétvégi forgalomnak köszönhetően. 

Pont egy magyar autó mellett sikerült parkolnunk, volt is egy kis afférunk velük. 

3. nap: Párizs

Reggeli és szendvicsgyártás után irány a Louvre. Nem sikerült annál a megállónál leszállnunk, amelyiknél akartunk, így viszont kis városnézés is összejött, mire odaértünk a gúlához. (Még ott a megállónál odajött hozzánk egy fiatal csaj, hogy segíthet-e, látta, hogy keresgélünk.)

2. nap: Párizs

Mégsincs annyira rossz helyen ez a hotel, 5 percre van egy metrómegálló (ráadásul a szoba ablakból rálátunk egy szupermarketre is, úgyhogy a vásárlás is könnyen megoldható). Gyűjtőjegyet vettünk, nem akartunk túl sokat közlekedni, úgy számoltuk, 5 metróval megoldjuk Párizst.

1. nap: utazunk

Indulás reggel 6-kor – a mama eljött hozzánk, hogy könnyes búcsút vegyünk, mi pedig útra keltünk.

Még magyar szakaszon jártunk, amikor én már hoztam a szokásos formámat, „jaj, féklámpa”, „jaj, index”. Gyerekeink gyorsan ki is találták, hogy majd azzal fognak engem idegesíteni, hogy lekötnek egy székre és hol féklámpát, hol indexet fognak villogtatni nekem.