2026/09/30

Végre újra két keréken

Szeptember második felében végre újra nyeregbe pattantunk és most nem csak belekóstoltunk, most tekertünk is kb 50 km-t. Igaz, hogy nem pont úgy, ahogy elterveztük, de nem is vittük túlzásba a tervezést. 😊

Szóval megkérdeztem a ChatGPT-t, mit ajánl, hova menjünk. Bár tudom, hogy mindig ellenőrizni kell, ezt most nem tettem meg, mentünk szépen a javaslatai után. És persze nem jött be egészen úgy, ahogy leírta. Nem volt az útvonalon annyi kerékpárút, amennyit ígért. De nézzük a jó oldalát! Ha nem megyünk vakon a ChatGPT után, akkor biztos, hogy el sem indultunk volna errefelé, pedig amúgy sok szépet láttunk. Egyébként az autóutak sem voltak vészesek, szóval nem bántuk meg a kirándulást.

Párkánynál a (régi) kompkikötőnél tettük le a kocsit és mindjárt gurultunk is a gáton. Itt még sok gyalogos is volt, kutyát sétáltattak, és rajtunk kívül is sokan bringáztak, szép napos idő volt.

Garamkövesdig csak a híd miatt kellett az autóútra rágurulni, meg is lepődtem, mert autóból még sosem számítottam ezen a részen biciklisekre - most már ezt is fogom tudni, jobban figyelek majd. A Garam másik oldalán már csak egy picit mentünk a gáton, aztán irány a falu és mielőtt felmásztunk volna a nagy-nagy dombon, elkanyarodtunk balra. És máris az autóúton tekertünk egy darabig. Kicsind után azt mondta a GPS, hogy menjünk balra, a gáton, még a tábla is azt mutatta, de azon az úton már régen járhatott bicikli, szépen zöldellt már. Inkább maradtunk mégis az úton.


Kéménd után valahol Libád, majd Béla felé haladtunk, Muzslától még elgurultunk a gátig, de sajna ott nem lehetett végigtekerni Párkányig, be kellett még menni Ebedre is. 

Annyiból jó volt ez az irány, hogy most először vettem észre, amikor felbukkant a domb mögül az esztergomi bazilika (pár nappal később buszból is - előtte autóból még sose figyeltem 😕)

 Jó út volt, szép út volt, jó, hogy megtettük.

 

Következő hétvégét itthon töltöttük, csak a szigetre tekertünk ki vasárnap délután, oda természetesen a régi biciklikkel, sima terep és közel is van.

 

Mivel csak ide mentünk a közelbe, vizet vittünk, egy telefont, meg egy kapunyitót.
A sziget tök szép és most olyan úton is lehetett tekerni, amin pár éve nem. Nem volt szúnyog, nem volt királydinnye* (meg amúgy víz se nagyon). Elmentünk a kis hídig, közelben már sehol nincs víz, benőtte a medret is a dzsungel. Na és most a híd túloldalán is járható volt az út. Mentünk egy darabig, de semmi izgit nem találtunk, úgyhogy kb a tó magasságánál megfordultunk.

Visszafelé fel kell tekerni a dombon (amúgy odafelé is volt egy emelkedő, de akkor eszembe sem jutott visszakapcsolni 🫣). Raktam vissza a váltót szépen egyesbe és hopp, leesett a lánc. 🚴

Se kesztyű, se szerszám, semmi nincs nálunk...
A lánc meg úgy beakadt, hogy két bottal sem tudta a párom kiszabadítani.

Na, mindegy, majd rollerezünk. Vagyis párom olyan rendi volt, hogy bevállalta, én meg felülhettem az ő bringájára. Kb 50 méter múlva kitalálta, hogy akár húzhatom is. 😁 Húztam. Egészen a falu másik végéig (ja, a falu már rég város). Biciklik átemelve a korláton, átkelés az úton, leereszkedés az árokba, fel a régi útra... És közben valahogy helyére került a lánc. 😃

*királydinnye lehet, hogy mégis volt, ma délutánra le van eresztve a hátsó gumi  

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése