Állatkert

Megint volt egy szabad napunk, amikorra kerestünk valamilyen jó programot. Egyik drágább volt, mint a másik... Végül a gyerekek dobták be, hogy már régen voltunk állatkertben. Hát ezen meglepődtünk, hisz a gyerekek már nem annyira gyerekek...

Mohács, Szigetvár

Nagy családi kiruccanáson voltunk Birjánban a Töltött paprika Fesztiválon. Na, hát ez nekünk túl sokáig nem pálya, úgyhogy mi majdnem délben leléptünk, onnan már nem volt messze Mohács.

Szentjakabi Bencés Apátság Romkert

Ezt az apátságot már korábban is meglátogattuk, akkor kicsit több szerencsénk volt. Most nem voltunk most túl ügyesek, mert későn mentünk be a városba, már pont bezártak.

Sziklakórház

Voltak mindenféle terveink, hogy hova menjünk, de... délben túl meleg van nekünk, ha pancsolunk leégünk. Hévíz nagy kitérő, tapolcai barlang jó, jó, de előbb még legyen már valami más is... Hát így jött össze nekünk a Sziklakórház. Már évek óta nézegetem a honlapjukat, de mindig volt valami, ami miatt kimaradt.

Pozsony

Elég hirtelen ötlet volt, hogy menjünk el Pozsonyba, nem is készültünk rá nagyon. Talán hétfőn délben találtuk ki, hogy kedden elmegyünk. Este egy kis segédlet kinyomtatása, aztán már indulhattunk is.

2016. július 16: Vajdahunyad, Arad, hazaút

Reggel lett még furcsább a megoldás. Megint telefonálni kellett, hogy mikor jönnek, vagy mi legyen a szállás kifizetésével, hova tegyük a kulcsot, stb. Nem is láttuk a tulajt… a pénzt a kulccsal együtt egy ládikába kellett bedobni (hogy így honnan tudja, hogy melyik összeg melyik szobához tartozott, ki mennyit dobott be a ládába… az jó kérdés) – bizalom magas szinten és úgy látszik működik, különben másképp csinálná!

2016. július 15: Szent Anna-tó, Törcsvár, Brassó

Ma reggel már viszonylag hűvösben indultunk útnak. Megint gyönyörű hegyi utakon kanyarogtunk. Hol kinyitottuk a tetőt, hol behúztuk, olyan jó illat jött be, de néha nagyon lehűtötte a kocsit is, néha meg a nap sütött a szemünkbe. Változatos volt az idő is.

2016. július 14: Ezeréves határ, Székelyudvarhely, Madarasi Hargita

Hát, ma beletettünk jópár km-t a kocsiba, miközben szinte ugyanott köröztünk egész nap. Reggel Gyimesbükkön kezdtünk, megkerestük az utolsó vasútállomás épületét és természetesen az alatta található bunkert, és a felette található Rákóczi várat is. Nem volt egyszerű mutatvány.

2016. július 13: Szováta, Gyilkos-tó, Békás-szoros

Hát, ezt a gyönyörű szállást sajnáltuk itthagyni, annyira szép környéken van... Na, de vártak az újabb kalandok!

2016. július 12: Tordai hasadék, Tordai sóbánya, Marosvásárhely

Este azért voltak kisebb csalódásaink a szálláson (kevés volt az ágynemű, még szerencse, hogy nagy meleg van, így nem is hiányzott több takaró), reggelre végképp nem örültünk, amikor beindult a forgalom az ablak alatt. Muszáj volt nyitott ablaknál aludni, annyira meleg volt (a klíma meg iszonyatosan hangosan zúgott, nem bírtuk hallgatni), így meg hatalmas zaj volt.

2016. július 11: Kolozsvár

Mivel most egészen közeli volt a célpontunk, nem keltünk túl korán, megvártuk, amíg a pék is kinyit. Jól feltankolva indultunk el a hosszú útra, most Csabi vezetésével.

Tihany

Táborba ment a gyermekünk, Tihanyba. Ha már úgyis mi vittük el, összekötöttük a kellemeset a hasznossal és az egész család felkerekedett. Én ugyan már többször is jártam Tihanyban, többször is láttam az apátságot, de már elég régen, kedves férjem meg (már?) egyáltalán nem emlékszik erre a környékre. Ha járt is itt, ezer éve lehetett....

Terror Háza

Ez majdnem kimaradt a feljegyzésekből. Itt is jártunk már sok éve. Akkor még túl kicsik voltak a kicsik, de a nagyok már akkoriban is felfogták a történelmi hátterét. Párom Mexikóban dolgozott akkoriban, úgyhogy ő akkor kimaradt a családi kiruccanásból.

Mexikói furcsaságok

Mexikó egy kicsit más világ. :) Az ízlés, a szokások, az elvárások, nagyon mások. Kíváncsi lennék, ők mit gondolnak rólunk, az országunkról, közlekedésünkről, ételeinkről...

Február 27-28. - Hazaút

Én már 4-kor keltem, jó szokásomhoz híven. 5-kor már lent is voltunk a parkolóban és vártuk a parkolós fiúkat, reggelre természetesen a legbelsők közé került a kocsink, két másikkal is arrébb kellett gurulni, hogy mi is ki tudjunk jönni.

Február 26. - Tula és visszaút Guadalajarába

Utolsó reggelink Mexikóvárosban. Megint próbálunk úgy időzíteni, hogy a tömeget elkerüljük az utakon. Itt nagyon jó a hotel parkolója, zárt, védett, forgalommal nincs gond, elférnek a kocsik is, nem kell segítségre várni. (Ezt a Hotel Astort tudom ajánlani mindenkinek!) Szóval bőröndök a csomagtartóban, indulás!

Február 25. - Antropológiai Múzeum és Cholula

Mivel csak 9-kor nyitnak a múzeumok, ehhez igazítottuk az indulást és reméltük, hogy addigra már le is megy a nagy forgalom. Hát, nem volt szerencsénk, éppen elég autó volt még az utakon. Nincs messze a szállodától a múzeum, de nekem már ez is sok volt. Az utolsó jobbra kanyarnál egy motoros jobbról került minket és holttérben volt. Szerencsére csak egy pici megingás lett belőle, nem történt semmi, de én így is nagyon megijedtem.

Február 24. - Teotihuacan, Guadalupe és Tenochtitlan

Reggel nem kapkodtunk, meg akartuk várni, míg lemegy a nagy forgalom, csak utána indultunk el a piramisok felé. Tényleg jól sikerült az időzítés, nem volt semmi gond az utakon, pedig én előre rettegtem Mexikóvárostól.

Február 23. - Utazás Mexikóvárosba

Kicsit korábban keltünk reggel. Talán a zajok is segítettek ebben, de így is terveztük, pár telefont meg kellett ejteni Magyaro-ra, ott meg ilyenkor van még élet a munkahelyeken. Telefonok után szedelőzködtünk is. Most egyszerűbb útvonalon jutottunk el a megfelelő irányba, nem kellett a legapróbb utcákba, egekbe is behajtani. Reggel 7-kor indultunk, este 7-t írt a GPS érkezésnek.

Február 22. - Irány a Csendes-óceán

Szokásos időben ébresztő, de most már teljes összepakolás, innen most továbbállunk, ezt a szállást elhagyjuk. Még egy reggelit azért elfogyasztunk itt, aztán kicsekkolás. Portán egy csomagot ott hagyunk a kollégának, aki majd este érkezik ugyanide, kíváncsi vagyok, tényleg átadják-e rendesen. (Igen, megkapta a srác, működött a „posta”).

Február 21. - Guadalajara

Reggel már párommal együtt ébredtünk! Viszonylag korán, hogy a nagy meleg előtt tudjunk sokat sétálni. Indulás előtt naptej (így februárban!), rövidnaci, kalapok a kocsiba, mehetünk!

Február 20. - Guachimontones, Tequila

 Reggel tehát piszok korán felébredtem, hiába próbálkoztam még egy-két órán át, nem sikerült újra elaludni, úgyhogy inkább megírtam az utazásom kalandjait. :) Kivártam a reggelt, készültünk az első kiruccanásra. A szállodában széles választék volt reggelire és itt még az is divat, hogy vigyél is magaddal kaját. (Sehol máshol nem láttunk ilyet, de itt még zacskót is adnak hozzá, hogy legyen mibe pakolni!)  Úgyhogy összedobtuk gyorsan az ebédnek valót, aztán elindultunk a piramisokhoz.

Február 19. - Utazás

Az igazi készülődés januárban kezdődött, amikor lefoglaltuk a repjegyet, szállást, kocsit, mindent. Elterveztük, mit mikor nézünk meg. Még januárban meglett az ESTA is, szóval már csak egyre izgatottabban vártam a februárt. Ilyet még sosem csináltam… egyedül a nagyvilágban 4 géppel fel- és leszállni…

BME és a Hadtörténeti Múzeum

Volt még novemberben egy olyan szabadnapunk, amikor Pestre tudtunk menni kicsit kikapcsolódni. Apánk nosztalgiázni akart egy kicsit, aztán még az is kiderült, hogy pont aznap nyílt nap is lesz, úgyhogy mentünk megnézni az egyetemet.