Székesfehérváron tavasszal voltunk, hónapokkal később írom csak ezt a bejegyzést (de visszadátumozom :)), úgyhogy már sok részlet nem fog előjönni, az tuti.
Fehérvár az a város, ami útba esik mindannyiunknak, úgyhogy itt szoktunk találkozni, amikor megyünk a mamáékhoz. Kit a vasútnál szedünk fel, kit a busznál, aztán irány Darány. Ezek a talik általában péntek este szoktak összejönni, amikor a városból már nem sokat látni. Egyébként mindenki járt már itt osztálykiránduláson, meg táborban, de együtt még nem nagyon jártuk be magát a várost. Eddig.
Valahol a pláza mögött sikerült leparkolnunk, onnan sétáltunk be a régi utcákon át a belvárosba. Végigmentünk a sétáló utcán, megnéztük az ódon házakat, emlékműveket, országalmát, virágórát, ami csak szembe jött velünk. A Koronázó Bazilika Romkertje sajnos még zárva volt, azt csak kívülről csodáltuk meg, ahogy a Hiemer-házat és az Árpád-fürdőt is. Az órajátékhoz szinte véletlenül vetődtünk oda megfelelő időben, így azt is volt szerencsénk meghallgatni.
A sok szép utca után megkerestük a Palotavárosi Skanzent. Bemenni nem tudtunk egyik házba sem, de sétálgatni jó volt.
Ebédre egy klassz éttermet találtunk, jó választás volt.
Ebéd után már csak a Bory-vár volt a program. Hát, én nem tudom, mikor voltam ott utoljára, de az útból semmi nem rémlett, a parkoló teljesen új volt számomra, a várból szintén nem sok dolog volt ismerős. Úgyhogy most ismét úgy jártam végig, mintha még sosem lettem volna itt (pedig tudom, hogy már voltam :) ) Ennyi szoba, terem nem rémlett nekem, de toronyból is mintha most több lett volna már. Egész jól néz ki a vár, egy élménynek ez is jó volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése