2025/07/06

Szafari parkban

Fodrászom járt nem régen a Richter Szafari Parkban, ő mesélte lelkesen, hogy milyen klassz volt. Ezen felbuzdulva mi is szervezkedtünk, egy tele kocsival útra keltünk. Bár szólt a GPS, mi mégis majdnem túlszaladtunk, nem egy nagy útkereszteződésnél kell lekanyarodni.

Mi már egy elég hosszú sorba álltunk be. Mire odaért hozzánk a szafaris lányka, páran megfordultak, nem értettük, hogy miért. A lányka nekünk csak annyit mondott, hogy a stoptáblánál kell  jobbra fordulni, ha vonattal akarunk körbemenni - hát, mi vártuk a stoptáblát…

Aztán már ott voltunk a pénztárnál, aztán már nem volt visszaút, mentünk körbe a kocsinkkal. És ahol megálltak más kocsik, ott mi is megálltunk. Végül nem bántuk meg, hogy így alakult, jó volt így végigmenni, kacagni a behajoló állatokon, kényelmesen etetni őket, amíg tartott a répa (lehetett volna még venni, de mi már nem akartunk). Szóval az sajna előfordult, hogy egy autós nagyon leállt valamelyik állatkánál, akkor megakadt az egész sor, de mi még eléggé az elején voltunk, nekünk talán csak két ilyen autóst kellett kivárnunk, belefért.

Benézett hozzánk is a teve, a láma, ezt külön várták a fiúk a jó puha szőre miatt, volt, hogy egyszerre két marha dugta be a fejét, majdnem letörték a tükröt… Ők versenyeztek a répáért.☺A lovak, zebrák sajna el vannak kerítve, őket nem lehetett simogatni, nekik csak messziről lehetett dobálni a répát.
Mi a majmokat tudtuk hosszú ideig csodálni, pont ott akadt meg a sor, mi sokáig ácsorogtunk a nekik elkerített rész közelében. Az elefántnak mi nem hagytuk, hogy benyúljon az ormányával, a zsiráfot meg már megetették előttünk alaposan, mi már nem hoztuk lázba. Láttuk a tigrist, oroszlánt, láttunk vonatokat, és egyéb parki járműveket az állatok között, de mi nem azon az útvonalon mentünk. Azt nem sikerült kideríteni, hogy merre mentünk volna, ha a kisvonattal sikerül végigmenni a parkon, tuti nem arra járt, amerre mi mentünk, talán egy helyen keresztezte az utunkat.

Az út végén megcsodáltuk a dinókat is, ez már nem volt nagy durranás. Végül úgy döntöttünk, hogy mégsem ülünk fel már egyetlen vonatra sem, nem nagyon találnánk már újdonságot benne, már minden állatot láttunk.

Bementünk inkább Nagykőrösre. Egy olyan étterembe mentünk, amiről kívülről azt hittem, hogy zárva van. Szerencsére nyitva volt,  mert jót ebédeltünk itt, de se egy parkolót, se egy életre utaló jelet nem láttunk először. Közelről a táblán el tudtuk olvasni, hogy "nyitva". ☺

Ebéd után csak úgy érzésre gurultunk a belváros felé, sikerült is megtalálni, ott csavarogtunk még egy kicsit.

Jól néz ki az a pár tér, amit sikerült megnéznünk, finom volt a fagyi is, elég különleges ízvilággal. Még megkerestük a zsinagógát is, hogy meglegyen mindenféle templom, aztán hazaindultunk.

Érdekes volt ez az autós állatnézés, vicces volt némelyik állattal ilyen közelről találkozni. Kisebb gyerekekkel valószínűleg több időt is el lehet itt tölteni, mi nem találtunk már annyi kalandot benne, hogy tovább szafarizzunk. Összességében nem volt rossz nap!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése