Ezt a parkolót beszéltük meg a kölcsönzővel, itt vettük át az elektromos bringákat még délelőtt. Ezután csak egy kis próbakörre maradt időnk, mert aztán volt egy futásunk Veszprémbe. A próba tényleg csak egy félórát jelentett, a tihanyi elágazásig eltekertünk, meg vissza. Ekkor kiderült, hogy az egyik aksi már totál le is merült, úgyhogy kértünk "cserekészüléket", de mielőtt hoztak volna, kaptunk néhány tippet, hogyan próbáljuk helyrehozni a hibát. Igazuk volt, ment az, csak mindig - értsd: minden döccenőnél - szétcsúszott valami összeköttetés, ilyenkor mindig meg kellett állni, helyrerakni az akkut, aztán már működött is megint minden.
(Azt csak így zárójelben, hogy tulajdonképpen potya volt a veszprémi út, a papírt nem lehetett leadni, postára kellett adni...)
Kora délután végre minden stimmelt, indulhatott a kör. Persze, hogy az elején szinte végig hegynek felfelé mentünk. Amitől most senki nem félt, mert hát ott a motor, ami rásegít. Egy olyan biciklink volt, amivel tényleg lehetett akár motorozni is és még kényelmes is volt, a többi azért nem volt ennyire egyszerű. Nekem pl muszáj volt tekernem és én akármelyik bringán ültem és akármilyen fokozatba kapcsoltam, ha megfeszültem sem tudtam tartani a tempót, én mindig lemaradtam. Pedig próbáltam minden bringán mindent megtanulni, de ez nem is volt olyan egyszerű (mindegyiknek más volt a kezelése, kijelzése), persze sokszor nem is jól állítottam be mindent, de a végére megtanultam! Azért így is volt, hogy totál egyedül gurultam végig a falun, a többiek már a sziesztán is túl voltak, mire utolértem őket 😊.
A parton - visszafelé úton - már viszonylag szolid volt a tempó, ott már csak kisebb emelkedők nehezítették az utat, viszont ekkor már minden úthiba, göröngy, döccenő elég fájdalmas élmény volt (az elején még észre sem vettük, hogy nem annyira tuti az út pl Tihanyig)! Itt már megvolt a kerékpárút is, nem kellett az út szélén tekernünk.
Nagyon jó lenne ez a kerékpárút ilyen közel a Balatonhoz, ha rendesen karban lenne tartva. Van olyan szakasz, ahol kb felére zsugorodik, mert benőtte már a fű, a nagyobb fák gyökere sok helyen gyűrte már fel az aszfaltot, meg biztosan az idő vasfoga tette még meg a hatását, de már nem tökéletes.
Próbáltunk védekezni a napsütés ellen is, nem sok sikerrel és ugye a hosszú bicikliutaknak is mindig megvan a tuti hatása az ember hátsójára. Nekünk két olyan bringánk is volt most, ami már-már emberkínzás, borzalmas ülése volt. Nekem a lábamban is jó kis izomláz lett, hiába volt mindenféle rásegítés (pedig az utolsó kilométereken már én mentem a "motorral", de akkor már minden mindegy volt).
Letekertünk egy pár km-t és másnap kenuzni mentünk...
Kép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése