Nyaralás 2025: Kis-Balaton bringával - Zalakaros

Idén már lazán nyaralhatunk szeptemberben, nem kell az órákon helyettesíteni. ☺

Reggel pici csúszással sikerül elindulni, de még így is dél körüli érkezést írt a GPS. Egyszer csak sípolt a kocsi, kigyulladt egy hibajelző lámpocska a műszerfalon, keréknyomás probléma. Amint tudtunk félreálltunk, szerencsére nem láttunk semmit. Múlt héten vizsgázott a kocsi, kapott új gumikat, valószínűleg ennek köszönhető.

Ennek örömére megálltunk Csákváron fagyizni. Aztán Zámoly előtt a körforgalomban érkezett jobbról egy katonai konvoj. Gondoltuk, Fehérvárig követjük majd őket. Hát nem, még Fehérvár után is követtük őket. Hiába lett kétsávos az út, a záró kocsi kiment a bal sávba és elzárta az előzés lehetőségét. A várost elhagyva végre engedték az előzést, de aztán elfogyott a bal sáv… mi szépen közéjük szorultunk, szerencsére csak pár pillanatra, aztán lett megint két sáv és lehetett tovább előzni. Így végül nem tudtuk meg, hova is ment ez a sok egyforma katonai jármű.

Innen már csak az időjáráson aggódtunk egy kicsit, mert itt-ott még kisebb esőkbe is belefutottunk, pedig mi biciklizést terveztünk mára. Végül nem csak a szép tájnak, az időnek is  örülhettünk, összejött a napsütés. Úgyhogy a parkolóban benyomtuk gyorsan az ebédünket, aztán két kerékre pattantunk. Sajna még nincs készen végig a kerékpárút a Kis-Balaton körül, de már épül. A nyugati oldalon mentünk, a keletin jöttünk és a tavat csak néha-néha láttuk, de ezt már tudjuk, hogy ezek a tókerülő utak viszonylag messze mennek a tavaktól, vizet nem nagyon látunk. A nyugati felén láttuk a sok új útszakaszt, egyik-másikat ki is próbáltuk. Amikor végre megláttuk a vizet, megálltunk, csináltunk pár fotót (meg a bicikliket bogarásztuk, vagyis inkább csak az enyémet - visszatért a zenekar, tücsök, bogár, minden, ismét ciripel, nyikorog, mindenféle érdekes hangokat ad, aztán egyszer csak elhallgat). Odakanyarodtunk a Kányavári-sziget behajtójához is, megállapítottuk, hogy itt jártunk pár éve, most nem mentünk már be.

Nagyon élvezzük az e-bike-ot. Amikor látványos szakaszokon megyünk, akkor visszafogottan, lassacskán tekerünk, amikor meg kiérünk egy forgalmasabb út szélére, akkor felkapcsolunk akár 5-be is, és hadd szóljon...
Amikor visszaértünk a kocsihoz, amit a szálloda melletti parkolóban hagytunk, már be lehetett csekkolni, úgyhogy megtettük. Most a zalakarosi ParkInnben töltünk pár napot. A kocsival is beálltunk, a bicikliket meg a mélygarázsba tudtuk betenni, a következő napokban  nem kell magasra emelgetni. Reméljük, valóban jó helyen lesznek.

A szoba elfoglalása után még épp lehetett uzsonnázni, mi csak inni szaladtunk le az utolsó percben, aztán fürdőrucit kaptunk magunkra és mentünk át a fürdőbe. A benti élménymedencében kezdtünk, kipróbáltuk a sodrást, meg egy-két buborékozó elemet, aztán kimentünk a másik medencébe. Ott is a masszázsizék alatt álltunk leginkább.
Aztán visszatértünk a szállodába.
A svédasztalos vacsora tele volt finomságokkal, meglepődtünk viszont, hogy vegi melegkaja nem volt nagy választékban. Sajtok, saláták voltak, leves is volt, meg édesség is, de második fogás nem volt, csak 1. Egyedül a gombás rakott kel volt gyanús, de végül nem kérdeztük meg. A táblán nem jelezték.

Vacsi után már csak a holdat lestük kicsit az ablakból, állítólag holnap holdfogyatkozás lesz, amúgy már csak lustizunk.

 

2. nap: Nem ébredtünk túl korán, volt is kisebb tömeg az étteremben, mikor lementünk reggelizni. A kaják jók voltak, de kicsit hiányzik egy normális gyümölcslé, csak ezek a híg szörpféle levek vannak. Aztán hiányoltuk a fogpiszkálót is, amit kifelé menet megláttunk a büfépulton (azóta mindig viszünk be az asztalra és azóta egyszer sem kellett ☺- Pár nappal később megtaláltuk a kaják feletti polcokon odabent is. Asztalokon nincs.)

Délelőtt felfedező túrára indultunk a fürdőben. Nagyjából körbesétáltuk, de volt egy olyan rész, ami el van kerítve, kintről nem jutottunk be ahhoz a medencéhez. Bentről próbáltuk megközelíteni, így még újabb medencéket, tereket találtunk bent is. Végül egy medencét ma kihagytunk, legyen valami újdonság holnap is. ☺ A tegnapi élménymedence, meg egy újabb kinti volt a mai program, és a fekete lyukon is lecsúsztunk egyszer.

Az ebédnél az lepett meg, hogy az ilyen szállodákban megszokott kínálathoz képest, itt viszonylag kevés volt a választék (de nem volt gond, lehetett így is választani, csak kevesebből, mint amennyit máshol szoktunk látni), a sütik viszont nagyobbra vannak szeletelve, mint más svédasztalokon. ☺ 

Ebéd után egy gyors telefonos egyeztetést követően elindultunk meglátogatni mamát a kórházban. Kaposváron megálltunk egy gyors vásárlásra, aztán mentünk Berkibe, majd Mosdósra. Hát, ez nem volt egy szívderítő látogatás, sajna.

Mire visszaértünk, már vacsoraidő volt, ebben már nem volt újdonság, tegnap már láttuk.

Vacsi után még összehívtunk egy családi beszélgetést, elmeséltük a ma délutáni tapasztalatokat a mamáról.

Ezután még gyorsan kiszaladtunk az erkélyre holdfogyatkozást nézni. Semmit nem láttunk... Aztán elkezdett megjelenni valami fény. Szóval a vörös fényekből az égvilágon semmit, de a visszatérő holdfényből már láttunk valamit. Egyébként felhős is az ég. Néhány denevér körözött még itt előttünk, ennyi volt a mai látnivaló.