Tanártúra 2015 - Salisbury

Ma még viszonylag korán gyülekeztünk, messzire mentünk. Stonehenge volt a cél. Mivel mi két éve már megnéztük, ezért én ezt most kihagytam (persze itt elmondták, hogy volt egy csomó változás az elmúlt évben, de ide már rég megvették a jegyet, úgyhogy már úgyis mindegy). Mi leszálltunk a buszról már Salisburyben, mi ott csatangoltunk Stonehenge helyett. Szép kis város, jó, hogy volt időm megnézni. (Nekem ez most többet adott, mint újra megnézni a köveket, még akkor is, ha ott is lett volna új élmény is az átalakítások miatt.) Kis utca, még kisebb, piac, templom, szép kapu, híd, szobor sorban megvolt. A katedrális melletti zöld placcon elnézegettem, ahogy élt az ifjúság. Mára viszont nem jött össze olyan klassz társaság (konkrétan az első öt percben elhagytuk egymást), mint tegnap, ma inkább egyedül csavarogtam, ez azért egy kicsit rontott az élményen. A megbeszélt találkozó is csúszott a csoporttal, négyen várakoztunk a katedrális mellett jó sokáig.

A csoporttal bementünk, megnéztük a katedrálist, egy idős néni vezetett minket (helyi önkéntes).
Egyik amerikai tanáromra emlékeztetett a stílusa, nagyon szépen lassan beszélt, bár az én szókincsem egy kissé hiányos ebben a témakörben, de azért így is lehetett követni az előadást. Mutatott képet a régi katedrálisról is, ami még nem is itt állt, mutatott közeli képet a toronyról is, hova lehet felmenni, hogyan lehet felmenni... Néztük a festett üvegablakot is, azt is, ahogy tükröződik a vízben (a keresztelő kút vizében), kis oltárt, nagy oltárt, kimentünk a kerengőbe is, majd be a kápolnába, megnéztük a Magna Cartát. A négy eredeti egyikét itt őrzik, idén pont kerek, 800. évforduló van.


Mi még visszaszöktünk a szobatársammal az elejére (nem zavart a no entry), a nagy tömeg miatt ugyanis kimaradt a világ legöregebb működő mechanikus órája.

Innen már csak egy pici vásárlás fért bele, menni kellett a buszhoz.

Most Portmouth felé kanyarodtunk, megnéztük a kikötőt, és próbáltunk érdekes dolgokat nézegetni, de este fél 6-kor erre már nem sok esély volt. Itt egy kicsit sok is lett nekünk a szabadidő. (Ráadásul mi két éve pont itt jöttünk le a tengerhez, szóval semmi újat nem láttam itt.)

Ezután már csak a campingbe jöttünk vissza, ettünk és ma is dumáltunk egy hatalmasat. Sok tanár (ráadásul nő), ha egymásra talál ugye... Szerencsére a mi csapatunk nagyon klasszul tud alkalmazkodni egymáshoz, nagyon jól működik a hatosunk, jól érezzük magunkat együtt, jó a társaság!